Kakukkfű

A kakukkfű (Thymus) az egyik legősibb gyógynövény, az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség. Európa, Ázsia és Észak-Afrika mérsékelt övi területein honosak. Népies nevei: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor.

Kitűnő fertőtlenítő, étvágygerjesztő, görcsoldó, puffadást gátló, torokfájás, köhögéscsillapító, szélhajtó, hasmenés elleni szer is. Antibakteriális hatással rendelkezik. Nyákoldó és köptető hatása miatt légcsőhurut esetében nagyon jó gyógyír. A kakukkfű különösen ajánlott gyomor- és epebetegek számára. Nőgyógyászati problémák esetén is hatásos. Segíti az immunrendszer működését. Alkalmazzák még asztma, dohányosok idült hörghurutja, időskori tüdőtágulás, hörgőtágulás kezelésében is. Fürdő és inhalálás formájában kifejezetten hatékony.

Az illóolaját epehajtó, bélféregűző, viszketést csillapító kenőcsökben, szájvizekben használják. Illóolaja mérgező hatású lehet, ezért csak külsőleg alkalmazzuk! Bőrkiütéseket is okozhat.

Teája:

A teájának gyomornyugtató és frissítő, hangulatjavító hatása is van. Tea készítéséhez egy csésze forró vízbe tegyünk két kávéskanál kakukkfüvet, hagyjuk 5 percig állni, majd szűrjük le, és a gőzét belélegezve lassan, kortyonként igyuk.

Vágva és morzsolva forgalmazzák. Háztartási, likőr- és élelmiszeripari fűszer is. Erős, kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét.

Pajzsmirigypanaszokban nem ajánlatos használni, mert gátolja a pajzsmirigy működését! Terhes és szoptató nőknek nem szabad fogyasztani. Mellékhatása lehet fejfájás, szédülés, ilyenkor ne alkalmazza vagy csökkentse az adagot. Konzultáljon orvosával.