Hársfa

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.

A gyógyszerészetben orvosi hársnak vagy kőhársnak nevezik a hársfa drogját, amely flavonoidokat, kevés illóolajat, nyálkát, cserzőanyagot, ciánglikozidot tartalmaz.

A hársfa virágzata komoly gyógyhatással rendelkezik. A virágzatban lévő illóolaj izzasztó, köhögéscsillapító hatással bír, ezért a belőlük forrázással készített gyógytea megfázás, meghűlés, légúti panaszok esetén kiváló. Teája gyomorerősítő, görcsoldó, idegerősítő, köptető és szívműködést serkentő is egyben. Nyálkatartalma immunstimuláló. Levelének izzasztó hatása van, a fatestből készült faszénnel emésztési problémákat kezelnek. A növény farészét vérnyomáscsökkentőként használják, máj és epe megbetegedések, reumatikus bántalmak, köszvény ellen is gyógyírként szolgál. A népi gyógyászat hisztéria, migrén, vesebántalmak ellen is alkalmazza.

Külsőleg, összehúzó, vérzéscsillapító hatású. Gyulladt, ödémás területek gyógyítására alkalmas.

Hársfa tea:

2-3 dl forró vízzel forrázzon le 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot, majd 10 perc elteltével szűrje le. Izzadás céljából jó melegen kell fogyasztani.

Hársméz:

Finom, jellegzetes ízű, világossárga színű, lassan kristályosodó méz. Gyógyító hatása révén megfázás, köhögés, láz esetén az egyik legjobb természetes gyógymód. A hársmézet lehet fogyasztani kevés citromlével elkeverve, napi 4-5 teáskanállal. Az ezüsthársról gyűjtött méznek a ciánglikozid tartama miatt kesernyés íze van, ezért sokan nem szeretik a fogyasztását.

Figyelem!

Gyermekeknél is jól alkalmazható, de a hárs túlzott fogyasztása problémát okozhat, felboríthatja a hőháztartást, szívdobogást idézhet elő, ezért mindenképp más teákkal felváltva javasolt fogyasztani. Csecsemőnek a hársfatea fogyasztása kifejezetten ellenjavallt.