Bíbor Kasvirág
A bíbor kasvirág vagy lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea) az őszirózsaformák kasvirág nemzetségébe tartozik. Ismert még mint piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág. Észak-Amerikában őshonos, az egyik legnépszerűbb gyógynövény. Európában a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként.
Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz. A legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza, de gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is alkalmazzák.
Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. A friss növényből nyert présnedvet felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló hatású. A gyökeréből készült pépes, meleg borogatást már hosszú évszázadokkal ezelőtt használták sebesülésekre, mérges rovarok csípésére és kígyómarásra. Kezelnek azonban vele fogfájást, kólikát, meghűléseket, ínygyulladásokat, szájfertőzéseket, bélbetegségeket, mandulagyulladást, vérmérgezést, veszettségeket. Használják még érzéstelenítőként, égések csillapítására, vérmérgezéssel járó betegségekre. A fertőzést okozó vírusok, baktériumok, gombák és paraziták számos fajtáját elpusztíthatja. Alkalmazható fül-orr-gégészeti fertőzések esetén, járványok idején. Használható lehet még influenza, hörghurut, tuberkulózis, agyhártyagyulladás, tályog, pikkelysömör és szamárköhögés kezelésében.
Ellenjavallat:
Sugárkezelés mellett általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul. Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehézlégzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat.