Articsóka
Az Articsóka (Cynara scolymus) Észak-Afrikában őshonos fészkes virágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. Népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.
Hatóanyagai: cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserűanyagok.
Az articsóka gazdag fehérjében, szénhidrátban és ásványi anyagban. Számos betegségre jelent gyógyírt, méregtelenít, sőt fogyasztó hatású is. Virágbimbójának sziromlevelei és a virág közepe egyaránt ehető, míg leveleit gyógyászati célokra használják. Magas a rost- és ásványisó-tartalma, de gazdag A-, B1-, B2-, C-vitaminban is. Erősíti a szívet, kordában tartja a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Segíti a máj regenerálódását, tisztítja a vért, epehajtóként hozzájárul a szervezetben kialakult kövek feloldásához. Gyulladáscsökkentő, reuma és epegyulladás esetén is alkalmazzák. Főzet formájában általános erősítő, köhögés csillapító. Szabályozza az étvágyat, csökkenti a vér zsírtartalmát, nagyon jó vízhajtó és kalóriaszegény. Gyökerének antibiotikus hatást is tulajdonítanak. Gyógyító erejének fő hatóanyaga, a cynarin.
Az articsóka nagyon jól kezeli a zsírmájat, javítja az emésztést, serkenti a pangó epe működését, az epepangást, és tökéletesíti a zsíremésztést. Megszünteti a puffadást, és a kiálló felhast.
Ellenjavallat:
Terhesség esetén nem ajánlott a fogyasztása, mert a növény fogyasztására hányással reagálnak az állapotos nők. Az articsóka csökkenti a tejtermelést.
