Ánizs

Az ánizs (Pimpinella anisum) ismert fűszernövény. Népies neve: ánizsmag, illatos ánizs, közönséges ánizs, bécsi- vagy édeskömény. A Földközi-tenger mellékéről származik, de már nagyon sokfelé termesztik, Magyarországon is. Már az ókori Egyiptomban is használták fűszerként. A növény a kaporhoz hasonlít. Jellegzetes aromájú fűszer, leginkább a magját használjuk.

Az ánizst használják étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni szerként, valamint nőgyógyászati problémák, férfi problémák esetén. A gyermekgyógyászatban szélhajtóként alkalmazzák. Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Az ánizsmagot általában egészben használjuk. Ha kell, össze is törhetjük, de mindig csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Fűszerként az egész világon használják, illóolajat, fehérjét, cukrot tartalmaz. Felhasználható főzelékek (vörös káposzta-, sárgarépa-, tök-, cékla- stb.), vadas ételek, mártások ízesítésére.

A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért alkalmazzák kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is. Valamint a háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója.

Alkalmazása:

Egy teáskanálnyi magot 10-20 percig hagyunk ázni a forrázatban, majd naponta legfeljebb háromszor fogyasztjuk, tinktúrából fél-egy teáskanálnyi fogyasztható napi három alkalommal.

Tartós (több hetes) használata nem ajánlott a bőrt érzékenyítő, enyhén irritáló tulajdonságai miatt.

Figyelem:

Hasonlóságuk miatt, a mérgező foltos bürökkel könnyen összekeverhető!